(Nagyszalonta, 1897. szept. 24. - 1969. jún. 17.): költő, író.
Ősei pásztorok voltak, tízéves korától ő is bojtárkodott a bihari pusztákon. 1919-ben nősült (Pap Piroska), majd Vésztőre költöztek, ahol alkalmi munkából, napszámból élt. Versei 1930-tól jelentek meg, először a Magyar Falu, majd Bajcsy-Zsilinszky lapja, a Szabadság közölte azokat. Első önálló kötetét 1933-ban a szeghalmi református gimnázium adta ki (Himnuszok Kelet kapujában.). 1934-35-ben a Komádi és Vidéke c. hetilap munkatársa.1935-ben munkatársaival Komádiban megalapították a Kelet Népét; még ebben az évben meghalt felesége. 1937-ben házasságot kötött Péczely Katalinnal és Budapestre költöztek. 1939-ben Püski Sándor kiadta gyűjteményes kötetét (Vád), majd további könyveit is. Országszerte ünnepelt költő, rendszeresen szerepelt a népi írók estjein. Részt vett az 1943-i szárszói találkozón is. Elhatárolta magát a hitlerizmustól és a bolsevizmustól egyaránt. 1945-1949-ig gazdálkodott, majd Pestre költözött. Bizakodó versekkel üdvözölte a demokratikus reményeket. Egyre erőteljesebb támadások érték korábbi indulatos, nacionalistának minősített megnyilatkozásai miatt. 1949-ben kiszorult az irodalomból, a tiltott írók listájára került. 1957-től jelentek meg újra versei. 1957-ben elvált feleségétől, házasságot kötött Szin Magdával, kései szerelmes verseinek, az Éna-daloknak ihletőjével. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.

 

A Nagykunság hagyományos étele a birkagulyás, ezt a tradíciót ünneplik az 1999 óta megrendezett Karcagi Birkafőző Versenyen, minden évben június utolsó szombatján. A gasztronómiai programot szórakoztató műsorok és kirakodóvásár kíséri.
A kísérő programban többek között rockzenekarok koncertje, népdalkörök bemutatója, szórakoztató előadás, cigányzene, nosztalgia műsor szerepel. Sétakocsikázás, pónilovaglás, kosfogat, vidámpark, kirakodó vásár és népi kismesterségek bemutatója szintén része a gazdag programsorozatnak.
2009. június 26., péntek
a Kálvin színpadon a  Szinkron zenekar - Modern táncbemutató - Sztárvendég: Szekeres Adrien
a Kossuth téri parkban  (gyermekprogramok)
- Majorság (lepénysütögető, állatsimogató)
- Harctér (íjászat, dobócsillag)
- Kézműves udvar (gyapjúfonás, nemezelés)
- Kakaócsárda (éneklés, bábkészítés)
- Táncház, gólyalábasok és bábosok előadása
- Zöldségszobrászat
A fesztivál ideje alatt a József Attila utcában népművészek bemutató foglalkozásokat tartanak.
2009. június 27., szombat A birkafőző verseny napja. A zsűri elnöke: Benke László - négyszeres olimpiai bajnok, mesterszakács. A Múzeum parkban a  Szarvasi Hagyományőrző Fúvószenekar és a mazsorettek felvonulása, a Szarvasi Tessedik Táncegyüttes műsora, a  Szarvasi Hagyományőrző Népdalkör műsora, a Kálvin színpadon az EDDA művek élő koncertje lesz látható.
2009. június 28., vasárnap A birkafőző verseny napja A zsűri elnökei:
Németh József az MNGSZ régióelnöke, Venesz díjas mesterszakács
Kelemen Endre az MNGSZ régióelnöke, Életmű - díjas mesterszakács. A Múzeum parkban a Karcagi Fúvószenekar játszik, Mark popénekes műsora, a Dalma Dance táncstúdió bemutatója, az "Éneklő szakácsok" show műsora, a Rajkó Művészegyüttes lép fel.
A rendezvény helyszínén mindhárom nap: kirakodóvásár, kézművesek utcája, vidámpark, légvár, büfé, étterem, -étel, -pálinka, -borkóstolás, sétakocsikázás, gólyalábas és maskarás felvonulások.

Legalábbis az utóbbi 75 évben biztosan nem!
Lesz egy hely - a 2009. esztendő
Napisten havának (június) 13-14-e napján
- ahova várunk minden olyan kedves nemzettársunkat:
 
   * aki ha nem is tudja, mert nem tanították meg neki, de génjeiben, zsigereiben, lelke legmélyebb bugyraiban érzi, hogy ősei nagyszerű lelki és szellemi hagyatékának ő épp úgy jogos tulajdonosa, mint saját népének bármely tagja,
    * aki úgy gondolja: magyarnak lenni büszke gyönyörűség,
    * aki szívesebben hallgatja népünk csodálatos dallamkincsét, mint a médiából ráömlő hitvány, zenének nem nevezhető zajt,
    * aki párját ritkítóan tüzes táncainkat látván, zenéjét hallván nem tud mozdulatlan maradni,
    * aki meg tudja csodálni kézműveseink által alkotott „hétköznapi" csodákat,
    * aki csodálattal vegyes tisztelettel tudja szemlélni a lelkes hagyományőrző csapatok által megidézett régmúltat,
    * aki szereti hordani őseink viseletét, szívesen feszíti íjának húrját,
    * aki szereti a hagyományos magyar étkeket és italokat,
    * aki egyszerűen csak szeret hasonszőrű emberek között lenni, mint ő, érti és igényli a tiszta egyenes magyar, tehát igaz beszédet.
Ez a hely Mikepércs határán, a 47-es főútvonal mentén a Debrecen felőli oldalon lesz. Ezen a helyen mutatkozik be Hajdú-Bihar megye népének a Magyarok Szövetsége!
Mit is talál ott a kedves hazánkfia, ha úgy dönt, hogy velünk ünnepel 2009. június 13-14-én Mikepércs határában? Magyar Portékák vására, amelyben megtalálható és megvásárolható lesz a megye kézműveseinek, termelőinek portékái.
A szombaton 10.00 órakor megtartandó ünnepélyes megnyitó beszéddel - amit Tímár Zoltán Mikepércs polgármestere mond el - veszi kezdetét a kétnapos ünnep. Azt követően a Magyarok Szövetsége Megyei Zászlójának az avatása lesz, melyet Vukics Ferenc, a szövetség létrehozójának beszéde követ. Ezek után veszi kezdetét a rendezvény két színpadán a műsor, amelyben hallhatók, láthatók lesznek előadások a Magyarok Szövetségéről (eddigi eredményéről, céljairól), az ősi magyar kultúráról, miközben különböző művészeti csoportok produkcióit élvezhetjük. A rendezvény területén a Hagyományőrző csapatok tartanak bemutatót: íjászok, lovas íjászok, barantások (ősi magyar harcművészet). Továbbá lesznek játszóházak, gyermekfoglalkoztatók, kézműves bemutatók, egyéb tevékeny részvételt lehetővé tevő programok.
Az éhes, szomjas magyarokról a helyi és messzebbről érkezett vendéglátók gondoskodnak hagyományosan magyar ízekkel, itókákkal. A szombati napot szertűzzel, tűzönjárással zárjuk. A szertartást, ami alatt énekkel, dobszóval idézzük meg őseink lelkét, beavatott lelki vezetők végzik. Akik másnapra is szeretnének maradni és túl messziről jöttek, a szervezők táborozási lehetőséget biztosítanak.
A Magyarok Szövetsége nagy szeretettel meghívja minden kedves honfitársunkat! Gyertek közénk, érezzétek jól magatokat, ismerjetek meg bennünket és legyetek a barátaink! Várjuk még a megyében élő népi kismesterségek képviselőit, illetve népművészeti csoportok jelentkezését is!
Telefon: (30) 601-5619

Fiatalok a Digitális Világban címmel
Az FSZH - MOISZ Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda,
a Hajdú-Bihar Megyei Civil Szolgáltató Központ és
a Debreceni Művelődési Központ
2009. június 11-én, csütörtökön
Regionális konferenciát szervez
A konferencia helyszíne:
Debreceni Művelődési Központ,
Pódiumterem 4024 Debrecen, Kossuth utca 1.
Ezek a fiatalok már számítógép mellett nőttek fel. Ezek a fiatalok már a számítógéppel együtt élnek. Ezek a fiatalok egy digitális világ polgárai. Ezekről a fiatalokról, világukról és a felnőtt világ kinyúló kezeiről folytatott beszélgetésre, eszmecserére invitáljuk Önöket konferenciasorozatunk következő állomásának keretében.
A konferencia programja 
2009. június 11. (csütörtök)
  9:30                 Regisztráció
10:00                 Köszöntő
10:10-10:15      Rövidfilm
10:15-10:45      Internetmarketing - A digitális világban élő fiatalok elérésének piac által alkalmazott technikái Dr. Szakál Zoltán, előadása
10:45-10:50      Blog
10:50-11:20      Háló-társak  Herczegh Judit, (Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete) előadása
11:20-11:25      Chat
11:25-11:40      Kávészünet
11:40-11:45      Közösségi játék -  encsencsi fiatalok és a digitális világ
11:45-12:15      Kultúra vs. digitális világ  Csepeli György, egyetemi tanár, (ELTE ) előadása
12:15-12:45      Kerekasztal beszélgetés                
A konferencia zárása

afrikai, indiai fiatalokat is bérmált Bosák Nándor püspök Debrecenben.  Pünkösd közeledtével a bérmálás szentségének kiszolgáltatása, a Szentlélek eljövetelének izgalommal teli várása tölti el mindannyiunk lelkét. Különleges, színes hangulat jellemezte a debreceni Szent László templom a megszokottól eltérő bérmálási szentmiséjét az elmúlt vasárnap. A bevonulási ének, orgonaszó helyett afrikai fiatalok ritmikus éneke a távoli ország hangulatát idézte. Az otthonuktól, családjaiktól távol ünneplő fiatalok magukkal hozva szülőföldjük kultúrájából egy csöppnyi színt, anyanyelvükön vidám énekkel dicsérték az Urat. Ebben az évben tizenkét fiatalnak szolgáltatta ki Bosák Nándor püspök atya a bérmálás szentségét a Szent László templomban. A fiatalok közül két nigériai és egy fő indiai származású egyetemista lelkét is eltöltötte a boldog várakozás öröme. Ők már három éve tartoznak a plébánia közösségéhez. Ez a kötődés annak is köszönhető, hogy a szorgalmi időben a vasárnapi angol nyelvű szentmisék rendszeres résztvevői. Így mintegy ötven külföldi egyetemista közös imájával az évközi vasárnapi szentmisék is színesek. Itt rendszeresen a koreai fiatalok vállalják a zenei szolgálatot, amely különleges, felemelő élményt nyújt a hívek részére. A Dél-koreai Maria szeptember óta minden vasárnap szolgál a szentmiséken, még két társával. Gorski Jacek OP. plébános mutatja be az angol nyelvű szentmiséket, számára, a kezdeti nyelvi nehézségek leküzdése után különleges élményt jelentenek ezek a szentmisék. Mint mondja, ezeken az alkalmakon kézzel fogható a katolikus egyház egyetemessége. A fiatalok jelenléte nem szorítkozik csak a szentmisékre, a közösségben barátságok, kapcsolatok születnek, együtt örvendeznek, amikor megismerik egymás kultúráját, és gasztronómiai különlegességeiket. Jacek atya nemcsak a külső jegyekben látja a különbséget, hanem a belső odaadásban is, amit a szentmiséken egy-egy prédikáció elhangzása során tapasztal. Véleménye szerint ők másként élik meg a hitüket. Idegenben, távol az otthonuktól, kicsit bátortalanok, néha szégyenlősek, és nagyon fontos számukra a szentmise. A plébános úgy látja, hogy az egyetemesség megélése, a szentmise állandósága megteremti számukra az otthont itt a templomban több ezer km-re is a szüleiktől. Nyitottan, de megilletődötten érkeznek, ízlésesen saját kultúrájukat bemutatva, de diszkréten öltözve. Az angol nyelvű szentmise ötven, hatvan fiatal közösségének Jacek atya egy speciális pasztorális tervet szeretne készíteni bibliaórákkal, hittanórákkal, közösségi találkozókkal. Az elmúlt 3 napos nagyböjti lelkigyakorlat is ebből a gondolatból született. Június 14-én vasárnap lesz a záró angol nyelvű szentmise, ezt követi majd az az izgalmas, hangulatos összejövetel, ami a külföldi fiatalok hagyományait, ételkülönlegességeit mutatja majd be.     Kovács Ágnes 
 
 

Körmendi Lajos író, újságíró (1946-2005) Karcag
A riport, a novella, a kisregény utánozhatatlan mestereként, s lírikusként is számon tartotta a kritika. Írt esszét, kritikát, tanulmányt, publicisztikát, szociográfiát, hangjátékot, vizuális költeményeket, készített fordításokat.
Első írásai a Napjaink-ban, a Forrásban és a Mozgó Világban jelentek meg. Huszonkét kötetet hagyott hátra. Munkásságát Bálint György- (1980), Népművelésért- (1992); 1994-ben Kölcsey-, 1995-ben Darvas József-, 1995-ben József Attila-, 2004-ben Arany János-díjjal ismerték el. Újságírói tevékenységéért 1996-ban Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott. A Nagykunságért végzett kultúrapártoló és kultúraközvetítő több évtizedes tevékenységét a nagykun települések 2002-ben Nagykunságért kitüntetéssel jutalmazták.
1946. június 6-án született Karcagon. (Szülei: Körmendy Lajos, Lauer Katalin). Az általános iskolát Kunhegyesen kezdte. 1957-ig éltek itt, édesapja vízmester volt a Vízgépészeti Vállalatnál. Ezután szülővárosába visszaköltöztek. 1964-ben mélyépítő technikusi végzettséget szerzett Békéscsabán az Út-, Híd-, és Vízműépítési Technikumban. Ezután felszolgáló, majd könyvesbolti eladó volt. 1966-ból szakmájában dolgozott. 1974- 1980-ig a Szolnok Megyei Néplap munkatársa. Közben elvégezte 1976-ban az újságírói iskolát. 1981-től Karcagon művészeti előadó, 1983-tól művelődéstörténész és könyvtáros volt. 1985-ben az ELTE magyar-népművelés szakán szerzett oklevelet. 1985-től tanított a karcagi Gábor Áron Gimnáziumban, s 1987- től főelőadó volt a karcagi művelődési központban és beindította a Karcagi Hírmondó című városi lapot. 1989-1995 között Jász-Nagykun-Szolnok megye egyetlen országos terjesztésű kulturális lapjának, a Jászkunságnak munkatársa, főszerkesztője lett. Az 1989-ben várossá lett Kunhegyes újsága, a Kunhegyesi Híradó első évfolyamát is ő szerkesztette. A rendszerváltozás után bekapcsolódott a politikai életbe, a karcagi MDF és a Kunhalom Polgári Kör alapító tagja 1996-tól. 1990-ben szülővárosának alpolgármestere lett. 1996-ban irányításával létrejött a Barbaricum Irodalmi és Művészeti Egyesület és a karcagi Barbaricum Kiadó. Szerkesztőbizottsági tagja volt a Szolnokon 1997-től megjelenő Eső című irodalmi folyóiratnak. 2001-től regionális szerkesztője volt a Magyar Naplónak. Alapítója volt a 2002-től megjelenő Berek című periodikának. A Berek(fürdő)i Írótábornak és a bereki nemzetközi művésztelepnek szervezője.
Írásaiban termékenyítő erőt merített a kun örökségből. A Nagykunság hűséges fiának két nagy szellemi szerelme: a Kunság és a kunok keletei rokonsága volt. Megírta a nagykunsági mikrokozmoszt, Az együttleges szellem -et (2002) és a Táltos kincsé-t (2004) , melyben a kun hagyományokból meseirodalmát teremtette meg e tájegységnek a török hódoltság korától egészen az első világháborús katonatörténetekig. Készülő regényéből az Eső -ben olvashattunk részletet, (Zádor és Ágota földjén ) melyben szintén a kun hagyományokat kívánta olvasóinak bemutatni. Négy éven keresztül a Szabad Föld munkatársaként a Nagykunság falvainak, mezővárosainak és tanyavilágának életéről tudósított. Rólunk, kunhegyesiekről is számos írást készített. 2001-ben és 2003-ban író-olvasó találkozón volt vendégünk. Írásai olvashatók kalendáriumunk különböző számaiban és a Szavak szárnyán kunhegyesi irodalmi antológiában. Fanyar humorú, irónikus rövidebb írásait olvashattuk még a Metró újságban, a Kunbörzében valamint a Karcagi Infoban ( Találkoztam egy emberrel …) is.
2005. január 2-án értesültünk a szomorú hírről a médiából, hogy elhunyt az új év első napján Körmendi Lajos Karcagon élő költő, író, újságíró, szerkesztő, műfordító, irodalom- és kultúra-szervező, a családszerető apa. Életének 59. évében érte a kérlelhetetlen halál.
2005. január 8-án Berekfürdőn vettek tőle búcsút tisztelői, barátai, pályatársai és olvasói az ország-világ különböző településeiről. Kalász Márton, az Írószövetség elnöke, Jókai Anna író, valamint a Szabad Föld főszerkesztője Hardi Péter és dr. Hajdú Lajos berekfürdői polgármester mondott búcsúbeszédet temetésén. Csíkos Sándor színművész, volt nagykun kapitány verssel köszönt el a jó baráttól. Művei által továbbra is közöttünk él. Emlékét kegyelettel megőrizzük!
Művei:
Barbaricum (versek, 1981); Boldog emberek (szociográfiák, Bp. Magvető, JAK füzetek 18. 1985); Művész Pista huszonegye (kisregények, Bp. Magvető, 1987); A gyökeres állat (versek, 1992); Vad játékok (novellák, Szolnok, 1994); Édesem, ma oly fanyar vagyok (versek, 1995); Telefax a Megváltónak, avagy IV. Louis Bejgliumban (ifjúsági naplóregény, 1995, új kiad. 2003); A puszta fiai (műfordítások a kazak népköltészetből, 1996); A víz és a földek dalai (versfordítások olaszból, 1996); Magánkrónikák (novellák, 1996 Miskolc: Felsőmagyarország K.); A puszta fiai (kazak költők versfordításai, Karcag, 1996); Kurgán (versek, 1997); Öt perc az élet (szociográfia, Karcag, 1997); Robinson az árokparton (riport, Karcag, 1999); Dátumversek (versek, 1999); Az én Karcagom avagy Bod László festőművész világjárásai és hazatalálásai (riportkönyv, Karcag, 1999); Ötemiszuli Szalamat (kazak festő és grafikus pályaképe, Karcag, 2000); A képek árnyéka, avagy T. S. festőművész, aga, bég, bej, pasa, alkoholtábori hangadó és képmutogató mester tsudálatos világához egy-egy tsámpás lábjegyzet (versek, 2001); Régi kútba nézek (válogatott versek, 2001); Az együttleges szellem (művelődéstörténet, Bp., Széphalom Könyvműhely, 2002); Kutyafa (versek, 2002); A táltos kincse (mondák, mesék, történetek, Karcag 2004)

Tisztelettel meghívjuk Önt, kedves családját és ismerőseit a
2009. június 5-én (pénteken) 19.00 órakor
kezdődő ünnepi KÖRMENDI EMLÉKESTRE, melynek
helyszíne a karcagi Kaiser Söröző kertje
Közreműködik: Kele János és Kocsis Csaba

Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség:

Barbaricum Könyvműhely,
Kunhalom Polgári Kör,
Városi Csokonai Könyvtár

Médiatámogató: Mediátor Tv Karcag

címmel Budai Ilona előadói estjét tekinthetik meg az érdeklődők
2009. június 4-én, csütörtökön 18.00-kor
a karcagi Déryné Városi Művelődési és Ifjúsági Központban.
A belépés díjtalan.
Budai Ilona óvónő, zenepedagógus, népdalénekes. Magyar Örökség és Széchenyi díjas művész. Rendszeres gyűjtője a Kárpát-medence népdal- és népmese kincsének. A Széchenyi Társaság díját 2003 októberében vehette át, amellyel több, mint három évtizedes népdaléneklési, és a magyarság-tudat erősítése érdekében kifejtett munkájáért tüntették ki.
Az ország egyik legnépszerűbb énekese, az Óbudai Népzenei Iskola népdaltanára és népzenei táborok tanítója.

 és 8. Gyermekkönyvnapok
Jász-Nagykun-Szolnok megyei megnyitója
2009.06.05. 15.00-kor
a MŰVÉSZETI SZALON-ban
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Verseghy Ferenc Könyvtár
és Művelődési Intézet
Szolnok, Kossuth tér 2.
Kor-kör-kép című fotókiállítás megnyitója
Közreműködik: Kocsis Csaba alkotó (a képen),
Szenti Ernő költő
A tárlat anyaga a kortárs irodalmi élet alakjait mutatja be,
közöttük a megyében élő alkotókat is.
Támogatók:
Nemzeti Kulturális Alap,
Magyar Írószövetség